2013. október 3-6 között, a sárközi Decsen került megrendezésre a XI. Országos Tájháztalálkozó. A rendezvény a „Tárgyi örökség – szellemi örökség tájházi környezetben” címet kapta.
A konferencián köszöntőt mondott dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Nemzeti Bizottságának elnöke, a rendezvény fővédnöke, Baloghné Medgyesi Zsuzsanna, Decs Nagyközség alpolgármestere, és dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke. A köszöntők után került sor az „Év Tájháza” díj átadására. Az idei kitüntetett a Cigándi Falumúzeum lett. Oláh Krisztián, a falumúzeumot fenntartó önkormányzat polgármestere köszönetében felajánlotta, hogy helyszínt biztosít a „vándorrendezvény” jövő évi alkalmának, vagyis a XII. Országos Tájháztalálkozónak.
A szakmai konferencia első előadását dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője tartotta. Témája a tájházaknak a helyi szellemi kulturális örökség feltárásában és megőrzésében betöltött szerepe volt. Ehhez kapcsolódva dr. Bereczki Ibolya először tette közzé a Tájházszövetség azon kezdeményezését, mely szerint az 1970 óta a Világörökség várományosi listáján szereplő „Magyarországi tájházak hálózata” mellett a „tájház módszer”, vagyis a népi építészeti, tárgyi és szellemi örökség hiteles falusi kiállítóhelyeken való megőrzése, és a hozzájuk kapcsolódó tudás közösségi keretek között történő továbbadása nemzetközileg is egyedülálló, s mint ilyen, érdemes arra, hogy felkerüljön a Szellemi Kulturális Örökség „jó gyakorlatainak” listájára. A következő előadó, Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a tájházak nemcsak örökségtárként működnek, hanem a közösségi művelődés fontos színterei is.
Az idei találkozó helyszíne nem véletlenül lett a sárközi Decs, melynek közössége igazi példát jelent a népművészeti hagyományok őrzése és ápolása tekintetében. A délutáni előadásszak éppen ezért a népművészetről szólt. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum muzeológusa, dr. Balázs Kovács Sándor a Sárköz néprajzával ismertette meg a hallgatóságot, majd Berecz Lászlónétól, a Matyó Népművészeti Egyesület elnökétől hallottunk előadást a Matyó örökség elemeiről; a hímzés, viselet, folklór továbbéléséről, és a megőrzés módszereiről. A matyó népművészet 2012 decemberében került fel „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára”. A matyó népművészet után ismét a sárközi népművészet került előtérbe. Decsi Kiss Jánosné, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület titkára szeretettel beszélt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére 2012-ben felkerült Sárköz népművészetéről, a sárközi identitás meghatározó elemeiről: szövésről, hímzésről, gyöngyfűzésről, viseletről. Kiemelte az Egyesület feladatát az örökségelemek megőrzésében. Ezt számos bemutató, kiállítás, tábor és kézműves foglalkozás szolgálja. Balogh Imréné Jánosi Erzsébet, a bátai tájház vezetője előadásában egy római katolikus vallásos hagyományra, a Szent Vér csodájára és történetére hívta fel a figyelmet, hisz ez is hozzátartozik a sárköziek szellemi örökségéhez.
A szakmai előadások után a konferencia 100 fős hallgatósága megtekintette a helyi babamúzeumot, majd a Decsi Tájházat. A tájház udvarán hagyományőrző műsor várta az érdeklődőket, akik be is kapcsolódhattak a táncba. A konferenciaterembe visszatérve folytatódott a szakmai program. Előbb a buzsáki, cigándi tájházak sikeres pályázatairól esett szó, majd Bereczki Ibolya az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett, a települések által fenntartott muzeális intézmények kiállításainak megújítására kérelmezhető támogatására hívta fel a figyelmet. A beszámolók után Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök levetítette az idén első alkalommal megrendezett „Tájházak napjáról” készített videóanyagot. A vacsora előtt sárközi népviseleti bemutató és a Csillagrózsa Hagyományőrző Néptáncegyüttes műsora szórakoztatta a résztvevőket.
Szombaton szakmai kirándulással folytatódott a találkozó. A környéken lévő tájházak szeretettel fogadták a résztvevőket, akik személyesen is megtapasztalhatták a sárközi vendégszeretetet. Az első állomás a szekszárdi Bogár-tanya volt, ahol Tóth Gáborné Bogár Éva családi örökségén keresztül mutatta be Sárköz viseletkultúráját. A tanya – ami a Sárközben présházat jelent – kiváló szekszárdi borokkal marasztalta vendégeit. A borkóstoló után Őcsény következett, ahol a tájház udvarán egy viseletbe öltöztetés kápráztatta el a résztvevőket. A következő állomás Báta volt, melynek tájháza gazdag textilgyűjteményéről és állandó hímestojás kiállításáról híres. A gasztroélménynek is beillő halászlé-ebéd elfogyasztása után a bátai Halászház következett. A tanulmányi kirándulás utolsó állomása Bátaszék volt. A tájházban a sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar népcsoportokat bemutató lakóhelyiségek és présház látogatható. Az épület alatt egy hosszú pince húzódik, ahol a borkészítés eszközei mellett egy régészeti tárlat is megtekinthető.
A találkozó jó hangulatú esti beszélgetéssel ért véget. A Tájházszövetség mindenkit szeretettel vár a jövő évi XII. Magyarországi Tájházak Országos Találkozójára is!
Képes beszámoló

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support