TÁJHÁZAK ÉS A VILÁGÖRÖKSÉG

A magyarországi tájházhálózat 2000-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek jegyzékére.

A tájházhálózatot több száz tájház alkotja, amelyek közül a világörökségi várományosi javaslat tárgyát azok a tájházak képezik, amelyek mind az épület, mind a benne bemutatott lakásbelső tekintetében a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfelelnek, azaz az egyes ingatlanok műemléki védettséget élveznek, a bennük található ingóságok kezelését pedig a muzeális működési engedély kritériumrendszere szabja meg.

Miért kerülhettek a tájházak a világörökségi várományos listára?

A hagyományos népi építészet „meg nem újuló (kulturális) erőforrás”, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően a falvakban bekövetkezett radikális életmódváltozás miatt ilyen alkotás többé már nem születik. A tájházak olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egyszerűbb ipari létesítményeket mutatnak be. A helyreállított és berendezett parasztházak attól válnak valódi tájházzá, hogy közösségi rendezvények, különböző korcsoportokat összefogó alkalmak, képzés, oktatás, hagyományos mesterségek bemutatása és továbbadása központjaivá is válnak. A tájházhálózat kiemelkedő szerepet játszik a nemzeti, illetve a kisebbségi önazonosság-tudat fenntartásában. Ezzel egyidejűleg megadja a régiók számára az egyébként visszafordíthatatlanul elvesztett lehetőséget saját múltjuk megismerésére, mégpedig sűrített és a teljességet bemutató formában.

A témáról bővebben a következő honlapokon tájékozódhat:

27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről: https://njt.hu/jogszabaly/2015-27-20-6N

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság: http://www.unesco.hu