Az egykori zsámbéki Szent Vendel-ház szobáiban a festett bútorok a sváb népművészetet és a régi zsámbéki életet, jelképvilágot idézik.
A konyhában látható a legrégebbi zsámbéki bútordarab, egy igen régi technikával – túró és mész keverékéből készült úgynevezett kazeinnel – festett konyhaszekrény, amelynek elejét négy, a tulipán, a rózsa és a szegfű motívumaiból álló életfa díszíti. A konyhában látható tatai kerámiák a zsámbéki régi háztartásokban igen elterjedtek voltak. A szobába vezető ajtó kovácsoltvas sarokpántján gránátalma díszítés látható, amely a termékenység egyik jelképe.
A berendezés legjelentősebb darabja az 1874-es évszámot viselő szekrény, melynek festése sok jellemzőjében a Fekete-erdő vidékéről Zsámbékra települt németek hagyományait őrzi.