A Sarródi Tájházban régmúlt idők emlékei, hűvös szobák, régi illatok, emlékezetes időutazás várja a látogatókat.
.A hosszú fehér, keskeny ház homlokzati oldalán két ablak található, amelyek fölött a
vakablakban egy Mária szobor őrködik. A régi időkben szokásban volt, hogy különböző
szentek oltalmába helyezték házukat tulajdonosaik. Így a Tömördi család egykori hajlékát
Szűz Mária őrzi. A kapun belépve a nyitott tornácra érkezünk, amely a szegényebb
zsellérházakra volt jellemző. A tornácról két ajtó nyílik a házba. Az elsőn
a konyhába juthatunk, míg a második az egykori kamrába vezet. A konyhában az ajtóval
szemben van a kemence. Az első világégés előtt a sarródiak péknél sütöttek, azonban a falu
pékjét elvitték a háborúba. Így mindenki rákényszerült az otthoni sütésre, mivel a faluban a
pék mesterséget később sem folytatta senki. Szintén a konyhában található a vizespad és a
lisztes, amik még a legszegényebb házaknál is általános konyhai berendezések voltak.
A stelázsin vannak a különböző edények, és egyéb konyhai használati eszközök. A falvédők a
kor hangulatát idézik. Úgy a konyha, mint az egész ház padlózata téglás. A konyha
tisztaságára mindig gondosan ügyeltek. Az év nagyobbik részében az udvar szemközti oldalán
lévő nyári konyhát használták főzésre. A konyhából kétoldalra nyílnak a szobák. Az utca
felőli az ún. tisztaszoba, amely homlokzati ablakai révén a világosabb. Ez ritkán volt
használatban, csak népes, többgenerációs családoknál fordult elő, hogy az öregek hálószobája
volt. A falakat a kornak megfelelően szentképek és régi családi fotók díszítik. Az ajtóval
szemközti fal mellett a két ablak között van az 1840-ben készült, festett virágmotívumokkal
díszített kelengyés láda. A Fertő-parton a XIX. században már jellegzetesen egy alsó fiókot is
kapott a láda. Jellegzetes, a kornak megfelelően vetett parasztágyak vannak a szoba keleti
fala mellett. A viszonylag rövid ágyakban vastag tollpárnákkal a fejük alatt, szinte félig ülő
helyzetben aludtak a régi korok emberei. Az ágyak alatt lettek elhelyezve a csizmahúzók. A
szoba nyugati fala mellett, a két korabeli ruhásszekrény között van az elmaradhatatlan fiókos
komód. A konyhából jobbra nyílik az egykori hátsó szoba. Valamikor itt lakott és hált a ház
népe. Régi fotók idézik fel az egykori óvoda és iskola, és az Önkéntes Tűzoltó Egylet
működését. Ugyancsak megelevenednek úgy a régiek vallási élete, zarándokútjai, mint a II.
világháború előtt a faluban gyakorlatozó légvédelmi tüzérek mindennapjai. A szoba keleti
oldala mellett elhelyezett öreg konyhaszekrényben a sarródi iskola dokumentumai vannak.
Régi naplókban követhetjük nyomon az egykori sarródi kisdiákok tanulmányi előmenetelét. A
szekrény mellett a sarródi kisbíró dobja látható. Az 1970-es évekig hosszú évtizedeken
keresztül e kisdob hangjára csődült össze a nép, hogy meghallgassa a legfontosabb közérdekű
híreket. Sarród valamikori halászfalut idézik fel a szoba nyugati falánál elhelyezett varsák,
hálók és egyéb halászati eszközök. Különösen érdekes a lyukas ladikot formázó haltartó
“bárka”. Még a múlt század elején is 40-50 halásznak adott kenyeret Sarródon a Fertő.
Elterjedt volt a sásfonás és gyékényszövés is. Különböző tároló- és használati eszközöket,
szőnyegeket, lábtörlőket készítettek. A sarokban elhelyezett eszközök – a lábtörlők
készítéséhez használt “fáddó”, valamint a szövőszék részét képező “borda” – ennek a
tevékenységnek állítanak emléket. Az ajtóval szemközti fal mellett Honyák Géza egykori
falubeli mészárosmester használati eszközei láthatók.
