A német ősök a Fekete-Erdőből érkeztek a településre.
A község jómódját a szőlő és borászati kultúra meghonosításának köszönheti. A lakosság nagyobb része mezőgazdaságból élt, de önellátó volt az ipar és a kereskedelem terén is. Az első gyári munkás bejegyzés már 1861-ből származik.
A tájház U-alakú épület az 1920-as évek elején épült. Tulajdonosa: Szedlák Alfréd nagygazda volt. A Helytörténeti Gyűjtemény egy korhűen berendezett konyhából és egy szobából áll. A gyűjtemény a sváb paraszti élet használati tárgyait, valamint a korabeli népviseletet mutatja be. A gazdasági épületek nem maradtak fenn, csupán a szénapadlás és a három pince.
