A sütőasszony háza az 1900-as évek első felét mutatja be.
Budapesttől 30 kilométerre, délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál találhatjuk az Ócsai Tájvédelmi Körzet területét, amely az Alföldre valaha oly jellemző lápos, mocsaras, ingoványos turjánvidékből őrzött meg egy darabkát. Az Öregfalu központjában, az Árpád-kori templom közvetlen szomszédságában találhatjuk az Ócsai Tájház nádfedeles épületeit.
A lakóházakban bemutatott, jórészt helyben gyűjtött használati tárgyak, munkaeszközök, ruhák és bútorok a 19-20. század fordulóján élt ócsai emberek mindennapi életét tárják elénk. A nagygazda házában egy módos porta várja a vendégeket. Ennek az épületnek a tisztaszoba berendezése a polgárosodó parasztság miliőjét mutatja be. A kenyérsütéshez használt eszközöket a sütőasszony házában akár kézbe is veheti a vendég. Ez a ház él, így belépve minden érzékszervre hat ez a hajdani otthon. A melléképületekben és udvarokon a gazdálkodás eszközeit is láthatja az érdeklődő.
A Tájház gyűjteménye 2008-ban Népviseleti Babagyűjteménnyel bővült. A kiállítás az utolsó, ócsai népviseleti darabokról készült miniatürizált másolatokkal mutatja be, 60 cm-es textilbabákon. A gyűjtemény alkalmat ad a puritán viselet sajátos jegyeinket felfedezésére és kis kitekintést ad, mintegy kontrasztot állít, más vidékek gazdag viseleteinek bemutatásával.
A tájházegyüttes udvarain kinti kemencét, füstölőt, zöldségtároló vermet is találunk itt. Megteremnek továbbá a hagyományosan a paraszti udvarokra jellemző gyümölcsfák, gyógy- és fűszernövények is.
Az Ágasház portája az utcáról, külön kapun közelíthető meg. Nevét a jól látható, a falon kívül futó ágasfáról kapta, ami a szelemengerendát tartja. A kicsiny házban helytörténeti kiállítások és iskolatörténeti kiállítás kapott helyet. Az épületeket és kiállításokat a programokhoz kapcsolódóan viseletbe öltözött kollégák mutatják be, ezzel is biztosítva a látogató számára az élményt.
