A tájházban a hőgyészi német viseleten kívül megtalálható Kalaznó, Dúzs, Dióserény, Murga népviselete is.
Az általános iskola udvarán levő épületben található a tájház. A helyiségek korhű bútorokkal berendezve idézik azt az időszakot, amikor 1722-ben német telepesek népesítették be a törökök által elpusztított községet. A Dunán bárkával, az ,,Ulmer Schachtel”-lel érkeztek Magyarországra. A tolnai kikötőben Mercy gróf hajdúival megállíttatta a hajót és a legjobb kézműveseket, mestereket, azaz kőműveseket, ácsokat,
asztalosokat, kőfaragókat kiválogatta, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Hőgyészen kastélyt építsen. A német telepesek Németország különböző részeiről érkeztek, pl.: a svájci Jurából, a Fekete-erdőből, Essen-ből, Türingiából stb. Csak azokat a telepeseket fogadták, akik legalább 200 Ft-tal rendelkeztek, mellyel saját gazdaságuk alapját megteremthették.
Szorgalmas, takarékos, céltudatos német lakosság volt, akikre számítani lehetett. A településen magas színvonalú gazdaságot teremtettek. A heterogén német nyelvű lakosság eleinte tartotta saját népviseletét, de műveltségük, szokásaik hatottak egymásra, így a későbbiek folyamán kialakult egy egységes viselet. A gróf házvezetőnője, aki Bécsből származott, nagy befolyással volt az öltözködés változására. Télen, mikor nem volt munka a szántóföldeken, összegyűjtötte a lányokat, asszonyokat és hímzésre, horgolásra tanította őket.
A gazdag hímzéssel díszített ingek, kötények, kötött tarka tutyik teszik egyedivé a hőgyészi sváb viseletet. A népviselet a kisgyermekkortól az elsőbálos (Weßball) viseleten keresztül az esküvői ruháig megjelenik a kiállításon. A falakon régi fotók is megtekinthetők. A konyhában régi konyhai eszközök idézik a múltat.
