Az Év Tájháza 2018 elismerésben létesült intézmény
„Aki a múltját ismeri, annak jövője is van.” Az egykori kamrában, a falakon körbefutó csíkokon főleg a 20. század első felében készült budaörsi képeslapok láthatók tematikus elhelyezésben. A ház központi bejárata eredetileg a konyhába vezetett. Innen nyílt balra a tisztaszoba, jobbra pedig a lakószoba. A konyhát a mestergerenda osztotta ketté. Ezen kap helyet a konyha dísze, a tálas, amelyen a virágmintás, festett díszcsészéket és tányérokat tartották. A konyhában eredetileg kemence volt, amelynek füstjét a szabadkémény vezette el, amelyet a húsok füstölésére is használtak. A konyha első részének fontos eleme volt a tisztálkodást szolgáló sarok. A bejárati ajtótól jobbra vizespad áll, rajta a kútvíz, illetve esővíz tárolására szolgáló zománcos vödrök. Itt találhatók a mosakodás kellékei is: zománcos lavór, a házilag főzött szappan és a hímzett törölköző.
A tisztaszoba jól reprezentálja a 20. század második harmadára jellemző lakberendezési stílust és életmódot. A Budaörs szobában szöveges-képes tablók segítségével mutatják be Budaörs történetét, népi kultúráját: a betelepítést, az anyagi (viselet és gazdálkodás) és szellemi kultúrát (Úrnapja és a passiójáték), a kitelepítést.
Budaörs a XVI. század végére, a török elleni harcok következtében elnéptelenedett. Az első telepeseket gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be, akikkel 1721. április 21-én kötött szerződést. Az egyezmény számos kedvezményt biztosított, ezzel is letelepedésre ösztönözve az ide érkezőket. A letelepült német családok szorgalmukkal, munkabírásukkal, erős vallási kötődésükkel virágzó és gyarapodó települést hoztak létre. Megélhetésükben kiemelkedő szerepet játszott a szőlő-, később pedig az őszibarack-termesztés. Kiváló minőségű gyümölcsük mellett a csodaszép úrnapi virágszőnyeg, valamint az 1930-as években, a Kő-hegyen előadott passiójáték is ismertté tette a települést. Az egykor itt élt német családok öröksége – dacára az 1946/1947-es tragikus elűzetésnek – a mai napig meghatározza és formálja Budaörs kulturális, szellemi és vallási arculatát.
