Német Nemzetiségi Tájház – Városlőd

A német nemzetiségi hagyományok bemutatásának és felelevenítésének az egyik közösségi színtere. A törpeoszlopos, mellvédes tornáccal ellátott, bolthajtásos belső terű, szarufás szerkezetű, nyeregtetős, macskalépcsővel lezárt oromfalu épület a bakonyi német népi építészet jellegzetes példája. Egységesen illeszkedik Városlőd műemlékileg védett utcaképébe. A keresztcsűrös elrendezésű szalagtelken két, egymáshoz épített lakóépület található. Az épület belső lakásrészében egy konyha és két […]

Váraljai Népművészeti Tájház

Négy kiállítási egységből áll a tájház. A német kisebbségi kiállítás, a hagyományőrző néptánc csoport és a 200 évig működő szénbányászat emlékei találhatók meg, és két szobában pedig a hagyományos váraljai magyar élet emlékei találhatók. A kiállított tárgyak száma kb. 1000, ennek legnagyobb része archív fotóanyag, melyek legnagyobb részét Balogh Rudolf fotóművész fényképezte az 1920-as, 30-as […]

Sióagárdi Tájház

A színes népviseletéről, hímzéseiről híres Sióagárd a környező tájegységektől, a Sárköztől teljesen önállóan fejlődő, egyedi népművészettel rendelkezik. A Sió-menti falu néprajzi gyűjteménye egy XIX. századi parasztporta épületeiben látható. A tisztaszoba, a konyha, a lakószoba, a kamra, a kocsiszín és az istálló berendezésének korát egy 1895-ös évszámú virágozott sarokpad mutatja. A régi bútorfestő stílust a konyha falába beépített tékaajtó […]

Gyönki Német Nemzetiségi Tájház

A lakóház a protestáns vallású németek tárgyi kultúráját mutatja be. A 19. században épült, vert falu, eredetileg zsúptetős házhoz az 1930-as években a házzal párhuzamosan istállót és fészert emeltek, miközben a régi istállót szerszámoskamrává, műhellyé alakították át. Az első szoba a két világháború közt élt emberek ízlésvilágát reprezentálja. A szekrényekben és ládákban a gyűjtemény viseleti […]

Hőgyészi Német Nemzetiségi Gyűjtemény Tájháza

A tájházban a hőgyészi német viseleten kívül megtalálható Kalaznó, Dúzs, Dióserény, Murga népviselete is. Az általános iskola udvarán levő épületben található a tájház. A helyiségek korhű bútorokkal berendezve idézik azt az időszakot, amikor 1722-ben német telepesek népesítették be a törökök által elpusztított községet. A Dunán bárkával, az ,,Ulmer Schachtel”-lel érkeztek Magyarországra. A tolnai kikötőben Mercy […]

Hodászi Roma Tájház

A hodászi roma tájház Magyarország első roma tájháza. A kétosztatú ház berendezése egy módosabb roma család lakáskultúráját mutatja be. Az épület az 1950-60 –as években épült. Az eredetileg egy helyiségből álló, döngölt sárfalazatú, nyeregtetős ház mellett a portán még két hasonló ház állt, amit a telepfelszámolás idején, az 1970 -es években lebontottak.. Rézműves Mihály Görög […]

Hagyományőrző és Oktatássegítő Tájház (Tiszadada)

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

Bogdányi Tájház (Nyírbogdány)

A tájház alapítójának nagyapja a falu borbélya volt, dunai sváb mesterember, aki Temeskutasról vándorolt a századfordulón Magyarországra és lett magyarrá. Fia vette fel a Bogdányi nevet és volt a II. világháború után a falu főjegyzője. A tájház épülete egy háromosztatú, tornácos parasztház (tisztaszoba-pitvar-kamra), a XIX. század végén épült.Kő alapon, vastag, vályogfalakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a […]

Beregdaróci Tájház

A tájházban a “kendermagtól a vászonig”, a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelhetik a látogatók. Az udvarban vetik a kendert, így májustól novemberig a látogatók megismerkedhetnek a növénnyel. A melléképületben tárolják az áztatott, szárított kendert, és a kinti eszközöket. A látogatók megismerhetik a kendertörés, dörzsölés és szöszcsinálás munkáit az udvaron, valamint ki is próbálhatják az eszközöket.

Taksonyi Tájház (Heimatmuseum)

Az 1892-ben épült ház a Gajerhoz család tulajdona volt. A hagyományosan hosszú parasztház a 19. század elejének építészeti divatja szerint épült. Az első szoba az ún. „fájrada stub” (tisztaszoba), ahová ritkán léptek be, majd a konyha következett, azután a hátsó szoba, ahol aludtak és egy második konyha kamrával. Az épület legvégén volt az istálló. A […]