Juhász László, aki Egerben szerzett diplomát biológia szakos tanárként, mindig nagy érdeklődést tanúsított környezetének építészeti értékei iránt. Már diplomamunkaként is a Monokon található kastélyt dolgozta fel, majd Edelénybe kerülve a Bódva–völgy népi építészetét kutatta évekig, és dolgozatával az Istvánffy Gyula pályázaton országos első helyezést ért el.A Mezőcsáti Tájház épülete családi örökségként került Juhász László tulajdonába, aki A példaértékű népi építészeti helyreállítás mellett a település igazi kulturális és művészeti központjává fejlesztette a kiállítóhelyet. Az ingatlan 2003-ban kapott múzeumi működési engedélyt. A település életében fontos kulturális és oktató funkciót teljesít, programjai zömmel a diákközönségnek szólnak. A tájházat látogató iskolai csoportoknak a tájház tulajdonosa rendszeresen tart előadást Mezőcsát múltjáról, az itt élt emberek életéről. Vetítéssel, feladatlapok megoldatásával, időnként kézműves foglalkoztatásokkal segít tudásukat elmélyíteni. Közösségi színtér is a tájház, amikor „Csáti menyegző” címmel a néptáncosok közreműködésével eljátsszák a régi lakodalom eseményeit. A tájház udvarán történik a kikérés, a búcsúztatás, és innen indul az esküvői menet a templomba egy hangulatteremtő közös tánc után.A tavaszi, nyári és őszi hónapokban távolabbi településekről vagy külföldről is szívesen látogatnak ide a turisták. Juhász László két kiadványt is magáénak tudhat. Az egyik általa jegyzett könyv címe: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a kezdetektől a 20. század végéig, a másik címe: Egy népi műemlék Mezőcsáton, mely saját tájházát mutatja be.Juhász László az évente megrendezett tájházas találkozók rendszeres résztvevője, programjaival kapcsolódik az országos tájházas rendezvényekhez. 2010-ben a Magyarországi Tájházak Szövetsége „Az év tájházvezetője” cím adományozásával ismerte el kiemelkedő tevékenységéért.