Országos Tájház találkozót és Év Tájháza díjátadót tartottak ma Cigándon

A Hosszúhetényi tájház az Év Tájháza 2014-ben

Cigánd, 2014. szeptember 26. – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd városa adott helyet idén a Tájházszövetség szervezésében megrendezésre került országos tájház találkozónak, ahol délelőtt kihirdették az Év Tájháza díj nyertesét. Az Év Tájháza díjátadót követően konferenciával folytatódott a találkozó, "Épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér" címmel. A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező tájházak több, mint fele műemléki védettséget élvez. A szakmai konferencia és találkozó előadásai, tanulmányi kirándulása a műemléki tájházak felújítására, megőrzésére és hasznosítására, a benne megvalósuló közösségi programokra irányítják a hallgatóság figyelmét.

A Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. országos szakmai konferenciáját és találkozóját 2014. szeptember 25-27. között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon rendezi meg.
Az idei év fő témája "épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér". A Magyarországon jelenleg közel 200 működési engedéllyel rendelkező tájház, egyedülálló módon jeleníti meg egy adott település, vagy tájegység építészeti örökségét. Ezek közül mintegy 109 épület, épületegyüttes, műemléki védettséget is élvez. A magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos helyszíneit ezek a helyben megőrzött, védett népi műemlékek alkotják. A  "magyarországi tájházak hálózatának" UNESCO világörökségi listára kerülése valódi sikertörténet lehet a szakmabelieknek, a gyűjteményeket gondozó civileknek és állami intézményeknek egyaránt. A szakmai konferencia és találkozó alkalmával a részt vevők műemléki felújításokkal ismerkedhetnek meg, bemutatkoznak jól működő műemléki épületekhez kötődő tájházi közösségek, és betekintést nyerhetnek egy-egy műemléki tájház rendezvényekkel teli életébe. A találkozó helyszíne: a 2013. év  "Év Tájháza" díjas Cigándi Falumúzeum. A rendezvény házigazdái: Ablonczy Dániel, Cigánd Város alpolgármestere, valamint dr. Bereczki Ibolya a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre megbízott főigazgatója. A rendezvény társszervezője: a Magyar Nemzeti Múzeum, Rákóczi Múzeuma, Sárospatak.
    A szakmai találkozót Dr. Cseri Miklós (az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára) nyitotta meg. A konferencia témáját Dr. Vígh Annamária (Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi főosztályvezető)  előadása vezeti be.
Ezt követte Jékely Bertának, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ tudományos munkatársának a műemléki tájházakról, mint az UNESCO világörökségi lista várományosairól szóló ismertetője.
A népi műemlékek helyreállításával, a műemléki tájházak építészeti felújításáról szólnak Devescovi József (Pannon-Protect Kft.), valamint Buzás Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre főépítészének előadásai.
Krizsán András egy, a népi műemlékek megőrzési gyakorlatára fejlesztett programot ismertette, ahogyan egy másik előadó Fáy Dániel a terényiek értékvédelmi projektjét mutatta be. Kispálné dr. Lucza Ilona a kiskőrösi Petőfi szülőház és Szlovák Tájház, Juhász László a Mezőcsáti Tájház, Hadobás Pál az edelényi tájház, Bajnóczy-Kovács Edina a Gyömrői Tájház, Verbőczi Gyuláné az Ócsai Tájház műemléki felújításait követően megvalósuló közösségi programjaival ismertette meg a szakmai találkozó résztvevőit.
A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány elnöke, Csáki Balázsné vezetésével egy sikeresen megvalósult európai uniós projekt eredményeit is hallhatták a résztvevők. Az országos találkozó alkalmával , a péntek délutáni programban, lehetőség nyílt arra is, hogy a pályázati támogatásoknak köszönhetően megvalósult programokat, felújításokat mutassanak be egymásnak a résztvevő tájházak képviselői. A szakmai találkozót a cigándi házigazdák helyi különleges ételekkel, kézműves bemutatókkal és bodrogközi hagyományőrző programokkal színesítették. A péntek esti programban a Tájházszövetség közgyűlése is helyet kapott, melyre az egyesület tagjainak aktív részvételével került sor.
    A szombati napra tervezett tanulmányi kirándulás, kitűnően egészíti ki a konferencián hallottakat, és ismerteti meg a résztvevőket Hercegkút, Sárazsadány, Bodrogkisfalud, Erdőbénye felújított tájházaival, népi műemlékeivel és kiállításaival.

Az Év Tájháza 2014-ben a Hosszúhetényi Tájház

Az Év tájháza címet idén a Hosszúhetényi Tájháznak ítélték oda. A beadott pályázatok elbírálásában a Tájházszövetség elnöksége részéről delegált szakmai zsűri vett részt, akik helyszíni tapasztalatok alapján, megadott szempontok szerint hozták meg végül döntésüket.

A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől, a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát. Bocz Árpád helyi lakos tulajdonát, és a benne található értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A megújult tájház gazdag, jó állapotú gyűjteménye, valamint értékes textil-és fazekas anyaga mellett, kiváló szakemberekkel is rendelkezik. A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a "Röck" -féle cséplőgép a 19. század végéről, amely még ma is működőképes. A közösségi térként szolgáló felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk, tapasztalatuk átörökítésére.

A Hosszúhetényi tájház szakszerűen felújított és szakszerűen berendezett kiállításaival méltán nyerte el 2014-ben az Év Tájháza kitüntető címet. A tárgyak állagvédelme, a nyilvántartás szabályossága mellett a múzeumpedagógiai programok tekintetében is példaértékű munka folyik a tájházban. A pályázati források bevonásával egyenletes ívű fejlődés látható a tájház megújulásában. A Hosszúhetényi tájház azon „élő” tájházak közé tartozik, ahol nemcsak a minőségi közösségi programok kialakítására törekszenek, hanem a kiállítások szakmai színvonalának emelésére is. Kívánjuk, hogy ez az értékes munka a továbbiakban is töretlen lelkesedéssel folytatódjon tovább, melyhez örömmel nyújtjuk át az Év Tájháza díját.

Idén összesen három tájház pályázott az elismerésre: a Hosszúhetényi Tájház, A Noszvaji Gazdaház, valamint a Vésztői Mesterségek Háza és tájház.

Csatolt fényképek:
dr. Bereczki Ibolya és a Hosszúhetényi Tájház fotói

További információ:
Dr. Bereczki Ibolya
30 655 2532

Share/Save